A mérkőzést, amelyet Garcia Carrión vezetett, 120.000 néző tekintette meg a Bernabéuban. Fontos összecsapás volt a bajnokság szempontjából, hiszen a Valencia, a Sporting és az Athletic Bilbao szorosan követte a Real Madridot és a Barcelonát. Tizennyolc csapatos volt a bajnokság és minden győzelemért két pont járt pontosan annyi, amennyi a két ősi rivális, a blancok és a gránátvörös-kékek között akkor volt.

A Madrid előnyösebb helyzetben volt, bár a szezonban nem játszottak túl meggyőzően. A Barcelonánál is hasonló volt a helyzet, de az ő helyzetüket rontotta, hogy a mérkőzésen nélkülözniük kellett Cruyff-ot és Neeskens-t. Eme érzékeny veszteség már az első tíz percben megmutatkozott.

A kezdő tizenegyben helyet kapott egy szőke dán, aki egy évvel korábban érkezett a kasztíliai egyesülethez. Ő volt Henning Jensen, akit a Borussia Mönchengladbach gyors léptű játékosaként ismert meg a világ. Első spanyolországi évében hamar beilleszkedett a csapatba. A következő szezont még Milan Miljanic-csal kezdte a madridi csapat, de év közben edzőváltás történt. A tapasztalt Luis Molowny került a kispadra, akinél szintén alapeber lett Jensen. A cél az volt, hogy megőrizzék a vezető pozíciót, amelyet a Barça ezen a mérkőzésen átvehetett volna.

"Molowny kicsit belenyúlt a játékrendszerbe, de a legfontosabb, hogy megváltoztatta a játékosok mentalitását" - emlékezett vissza Jensen. Ez rögtön meglátszott azon, hogy az addig bizonytalankodó csapat kilenc perc alatt 2-0-s előnyre tett szert. "Mindkét gólt én szereztem; az elsőt Pirri sarkazása után, a másodikat pedig a kilencedik percben Sol centerezését követően. Nagyon szép gól volt."

Kis túlzással a Madrid olyan iramot diktált, hogy a Barça nem tudta olvasni a játékot. Molowny négy középpályással játszott: Stielike, Guerini, Wolf valamint Pirri visszább vonva, de amikor ő védekezett, akkor Jensen játszott középpályást; a kapuban Miguel Ángel remek napot fogott ki, többször hárította Sánchez lövéseit, előtte Sol, Benito, Pirri vagy Wolff, illetve San José; támadó poszton pedig a Juanito, Santillana páros kezdett.

Jensen: gólok és sérülés
A fontos hiányzó Cruyff és Neeskens pótlását nem tudta megoldani Michels. Kezdő volt viszont a barzil Bío, aki talán a legjobb teljesítményt nyújtotta a vendégeknél. A hazaiaknál Pirri és Jensen világklasszis formában játszott. "Nem ez volt a legjobb meccsem" - mondta Henning - "de az biztos, hogy két gólt rúgni a Barcelonának óriási dolog. Ez megfogta a Barçát és a győzelemmel majdhogynem biztossá vált a bajnoki cím, amelyet később el is nyertünk. Jobb mérkőzéseim is voltak a Madridban, de az az este is különleges emlék, főleg, hogy gólokat szereztem."

Jensen két gólján kívül még kettő esett azon a találkozón. A 69. percben Juanito Santillana passzából szerzett találatot, majd később maga a cantabriai. A gólpasszt itt Stielike adta. Ezután viszont megsérült Jensen. "Az én hibám volt. Túlságosan is kockáztattam az épségemet, nem Migueli tehetett róla. De csak az számított, hogy a bajnoki címhez minél közelebb kerüljünk."

A felállás
Real Madrid: Miguel Ángel, Sol, Benito (Sabido, 84. perc), Pirri, San José, Guerini, Wolff, Stielike, Jensen, Juanito (Roberto Martínez, 80. perc), Santillana.

Barcelona: Artola, Ramos, Migueli, Olmo, De la Cruz, Rexach, Sánchez (Vila, 46. perc), Asensi, Fortes (Clares, 74. perc), Zubiría, Bío.

Vezette: García Carrión.
Sárga lap: Fortes, Pirri, Migueli.

Gólok:
Juanito játszott Pirrihez a 6. percben, ő Jensenhez sarkazott, Jensen találatával 1-0.
A 9. percben Sol passza után Jensen pontos lövése került a kapuba: 2-0.
A 69. percben Stielike indította Santillanat, aki Juanitohoz továbbított, ő pedig nem hibázott: 3-0.
A 79. percben Stielike remek passza után Santillana megszerezte az utolsó, negyedik gólt: 4-0.